A D-day (leghosszabb nap) után, egy kényelmesebb tempójú következett. Nem is baj, hogy nem terveztem hosszabbra, mert végig a gáton, fáktól messze vitt az út. A rikító narancssárga pólóm ellenére, a dög melegben, a tűző napon a végén már úgy éreztem : beleolvadok a környezetbe... :)

Bár már majdnem a szállás útjának kereszteződésébe értem, hajtott a kíváncsiság, hogy tegyek egy kitérőt a két Duna-ág összefolyásához. Szép volt, nem gondoltam volna, hogy ennyivel nagyobb a főág. És persze ez is tele volt horgászokkal -- a Duna mellett mindent beborítanak, szerintem több van belőlük, mint ahány hal a folyóban. A Ráckevei-Duna-ág partján sétálva végig hétvégi házak szegélyezik a folyót; egyedül Szigetbecsénél maradt ki egy 50m -- oda létrehoztak egy strandot. A kapu nyitva volt, de sehol egy teremtett lélek -- mindenesetre én bementem csobbanni egyet -- kellemesebb volt, mint a Rukkel-tavi móka.

Bár a pesti dokilátogatásos kényszerpihenőnap (mindenki tagolja úgy ahogy szeretné, például pihe nőnapnak...) rányomta a bélyegét a túrára (jócskán kizökkentem) -- ma újból tudtam már az élet dolgain gondolkodni -- persze egyelőre csak az elcsépelt közhelyek szintjéig jutottam (pl.: mindig csak a korábbi önmagadhoz hasonlítsd magad , sohase másokhoz...), de remélem később tovább jutok.

A halászcsárda igazán hangulatos, a motorja Erzsike néni, aki szintén szeret a zarándokokkal elbeszélgetni. Elfogyasztottam egy menüt, de ezzel igazán különleges ételeket kóstolhattam meg -- nekem még nem jutott volna eszembe mandulát a sajtkrémlevessel összeházasítani; és a (talán falusi) rántott csirkemell is töltött volt, de nemám csak sajttal, hanem kolbásszal és lilahagymával is!

A szállás egy szomszédos kisház alsó szintjén volt (trükkös kilinccsel, mert kulcsra zárás előtt felfelé kellett húzni), hatalmas káddal (amely típusnak funkcionalitására a mai napig nem jöttem rá, de legalább kipróbáltam :) -- hiába, egy mérés nem mérés -- na majd legközelebb ;) ) és  napelemmel a tetőn -- komplett apartman. Ez volt a 2. olyan szállás, amely túltúllépte a 2500-as keretet (ez 3000 volt, a dobogókői jurta meg 3900 -- erről utólag már látom, hogy kész rablás pláne a körülményeit nézve).