Mint már említettem rengeteg fantasztikus emberrel találkoztam/ismerkedhettem meg az út során. -- Már ezért megérte elindulni. A beszélgetésekből töltekezni is lehet, ha az ember kellőképpen befogadó. Ezen felül hazánk tájai, mint eddig is tudtam temérdek csodát rejtenek; még az unalmasnak tűnő…

Bár már itthon vagyok, egy részem még úton van... (Ha most elmélkednénk, és rájönnénk, hogy az idő mint olyan csak egy illúzió, akkor ez még védhető is lenne, de ilyenekbe ne menjünk bele ;) ). A térképek, utikönyvek és a google útvonaltervezőjének segítségével megpróbáltam minél pontosabban…

Hogy Pörbölyön biztosan elérjem a 10 órási kisvonatot, reggel 6-ra terveztem az indulást, de végül még korábban is sikerült. -- Remélem az ajtó-pittyegtetéseimmel nem ébresztettem fel másokat.  Mivel a zarándokút jelzései Pörbölytől pár km-re délre haladnak, viszont a nem rég módosított kék-túra…

Szerencsétek van, mert ma nem fért volna bele, hogy írjak a blogra, de várni kell a fürdő szabaddá válására :) . Ma reggel megnéztem Fajszot, nagyon érdekes, azonos stílusú a templom és a varosháza (amely mint megtudtam, eredetileg is annak épült) -- nem jut eszembe, honnan ismerős -- egyelőre a…

Túrám legrövidebb része következett, de nem unatkoztam, mert a hiányzó kilométereket újabb és újabb beszélgetésekkel pótoltam :) . De haladjunk kronologikusan: Este egyedül a hatalmas ex-fiúkollégium emeletén -- nem tudva, de nem is keresve hol lehet az óriási,nyitott ajtókkal teli folyosó…

Egyszerűen nem tudok napirendre térni... - olyan isteni finom a Dunapataj elején vett tepertő... -- lehet, hogy holnap visszamegyek :) Maga a város elég semmilyen az előzőekhez képest. Alig találtam padot; viszont a vasútállomás, bár bedeszkázott, lakatlan, de nem rég új tetőt kapott. Egy bicikliző…

Elgondolkoztam azon, hogy az otthoni megszokott kerékvágásban hány hét alatt ismerhetnék meg annyi csodálatra méltó embert, mint itt az úton pár nap alatt. Szívélyesebbnél szívélyesebb lelkes szállásadók, út iránt érdeklődő idegenek és sorolhatnám... Ma újfent rohanásba fordult a nap 2. fele, mert…

Ma a megteendő távhoz képest túl korán indultam (9 óra) és még a hosszabb pihenők mellett is háromnegyed 5-re elértem a szálláshoz. Dunavecsén tettem egy apróbb kitérőt a hajdani vasútállomásra -- szerencsére lakják, így megmenekült az enyészettől, de a pálya a "forgalom szüneteltetése" óta nem sok…

A D-day (leghosszabb nap) után, egy kényelmesebb tempójú következett. Nem is baj, hogy nem terveztem hosszabbra, mert végig a gáton, fáktól messze vitt az út. A rikító narancssárga pólóm ellenére, a dög melegben, a tűző napon a végén már úgy éreztem : beleolvadok a környezetbe... :) Bár már majdnem…